Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Nyelv

Hungarian hu
English en

Mi okozhat izomgörcsöt?

Mórocz Boglárka

Akár profi sportoló vagy, akár csak hobbiból jársz mozogni, biztosan ismered azt a kínzó érzést, amikor egy-egy kemény edzés után az éjszaka közepén arra ébredsz, hogy a vádlid vagy a combod kegyetlenül begörcsölt. Kíváncsi vagy mi okozhatja ezt a kellemetlen érzést és hogyan lehet megelőzni? Ha igen, akkor ez a cikk neked szól! Olvass tovább és tudd meg a kérdéseidre a választ.

Mi az az izomgörcs?

A sportolók körében igen gyakori probléma az izomgörcs, amely jellemzően intenzív vagy hosszabb ideig tartó fizikai aktivitás során, illetve azt követően éjszaka vagy a pihenés alatt jelentkezik. A görcs egy izom vagy izomcsoport fájdalmas összehúzódását jelenti. Leggyakrabban a vádli, combhajlító vagy a talp izmaiban fordul elő. Bár a jelenség széles körben ismert, pontos mechanizmusa sokáig nem volt egyértelmű, hiszen rengeteg oka lehet az izomgörcsnek. Az utóbbi évtizedekben azonban jelentős előrelépés történt az izomgörcsök patofiziológiájának megértésében. A legújabb kutatások szerint a görcs az valójábannem magából az izomzatból ered, hanem a mozgató idegek kisüléseiből, vagyis a görcs a mozgató idegben keletkezik.

Izomfáradás, mint kiváltó tényező

A görcs egyik leggyakoribb kiváltó tényezője az izomfáradás. Az intenzív vagy tartós terhelés hatására az izom energiaellátása romlik, csökken a szervezet tejsav eltávolítási képessége, illetve az ideg-izom kapcsolatok szabályozása is zavart szenved.

Példák:

  • Maratonfutók és triatlon versenyzők: a görcsök gyakran a verseny vége felé jelentkeznek, amikor az izmok már extrém mértékben kifáradtak.
  • Csapatsportok: gyors, robbanékony mozdulatok, majd hirtelen lassítási vagy nyújtási fázis válthatja ki a görcsöt

Mik lehetnek a hajlamosító tényezők sportolók esetében?

Számos körülmény növelheti a sportolás közbeni görcsök kialakulásának kockázatát:

  • Előzetes görcshajlam: akiknél már korábban előfordult, azoknál gyakoribb lehet az ismétlődés.
  • Edzetlenség és túl nagy terhelés: a hirtelen megnövelt edzésintenzitás edzetlen egyéneknél különösen fokozhatja a görcsök megjelenését.
  • Rövid bemelegítés vagy nyújtás hiánya: izomrövidüléshez és fokozott ingerlékenységhez vezethet.
  • Magas hőmérséklet és páratartalom: ezek fokozzák az izzadást, így az elektrolitvesztést is.
  • Elégtelen energia és tápanyagbevitel
  • Túledzettség: ha nem hagyunk kellő időt a regenerációra, sajnos előfordulhat, hogy a mozgató idegekben könnyebben kialakul a görcsös állapot.

Az izomgörcsnek lehetnek táplálkozási okai?

A fellépő görcsök egyik gyakran figyelmen kívül hagyott, de kulcsfontosságú oka a nem megfelelő táplálkozás, különösen az elektrolitokban és energiaforrásokban szegény étrend. A sportolás során megnövekedett anyagcsere-igény miatt az izmok és az izmokat behálózó idegek fokozott mértékben használják az ásványi anyagokat, vitaminokat és energiatartalékokat, így ezek hiánya közvetlenül vezethet izom-ingerület működési zavarokhoz és görcsökhöz.

  1. Magnéziumhiány

A magnézium az izom- és idegsejtek működéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyag. Részt vesz az izomsejtekben zajló kalcium- és káliumáramlás szabályozásában, valamint a sejten belüli energiafolyamatokban (ATP-szintézis).

  • Hiány következményei:
  • Fokozott ideg-izom ingerlékenység.
  • Hosszabb regenerációs idő.
  • Éjszakai izomgörcsök, főként vádliban.
  • Hiány okai sportolóknál:
  • Túlzott izzadás → fokozott magnéziumvesztés.
  • Magnézium szegény étrend (pl. gyorsételek, finomított gabonák).
  • Alkohol, koffein túlzott fogyasztása (magnéziumürítő hatás).

Ajánlott napi beviteli érték: 300–400 mg felnőtt sportolóknak. Források: diófélék, magvak, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák.

  1. Kalciumhiány

A kalcium elengedhetetlen az izomösszehúzódás folyamataihoz. A kalciumionok az idegimpulzus hatására beáramlanak az izomsejtekbe, és aktiválják az aktin-miozin kapcsolódást, ami az izom összehúzódásához vezet.

  • Kalciumhiány tünetei:
  • Izomremegés, görcsök, fokozott izomfeszültség.
  • Fáradékonyság, teljesítménycsökkenés.
  • Kockázati tényezők:
  • D-vitamin-hiány → gátolt kalciumfelszívódás.
  • Vegán étrend → tejtermékek kiiktatása az étrendből
  • Szélsőséges diéták

Források: tej és tejtermékek, brokkoli, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák, dúsított növényi italok. D-vitamin pótlás nélkül a kalciumbevitel kevésbé hatékony.

  1. Nátrium-, káliumegyensúly

A nátrium és a kálium az úgynevezett Na⁺/K⁺-pumpa révén tartja fenn a sejtek nyugalmi potenciálját. Ez az elektromos feszültségkülönbség alapvető a neuronok és izomsejtek működésében.

  • Káliumhiány (hipokalémia):
  • Izomgyengeség, szívritmuszavar, izomgörcs.
  • Fokozott izzadással, hashajtók, vízhajtók használatával gyorsan kialakulhat.
  • Nátriumhiány (hiponatrémia):
  • Ritkábban görcs, de gyakran fejfájás, zavartság, izomrángás.
  • Ultra sportolók esetében könnyebben előfordulhat, ha túl sok vizet, de kevés elektrolitot pótolnak (ún. hígításos hiponatrémia).

Források:

Kálium:

  • gyümölcsök és zöldségek pl. banán, narancs, sárgadinnye, sárgabarack, grapefruit, spenót, brokkoli, édesburgonya, gomba, borsó, uborka, cukkini, sárgarépa, leveles zöldségek
  • olajos magvak
  • halak: tonhal, laposhal, tőkehal, pisztráng, sziklahal, lazac

Nátrium: sózott ételek, izotóniás sportitalok, elektrolitos italok, sótabletta stb.

  1. Glükóz- és energiaszint csökkenése

Az izmok fő energiaforrása az ATP, amit elsősorban a glükóz majd a későbbiekben a zsírsavak lebontásával is termel a szervezet. Ha az energiaellátás akadozik – például alacsony glikogénszint vagy nem megfelelő szénhidrátbevitel miatt –, az izomsejtek működése zavart szenvedhet.

  • Alacsony glükózszint hatásai:
  • Fokozott izomfáradtság → neuromuszkuláris zavarok.
  • Csökkent kalciumfelszabadulás → akaratlan izomösszehúzódás.

A nap során kiegyensúlyozott energia és tápanyagbevitel, illetve a fizikai aktivitás előtti szénhidrátbevitel (gyorsan felszívódó szénhidrát), valamint a verseny közbeni pótlás (pl. gél, izotóniás ital) megelőzheti az energiahiányból fakadó görcsöt.

  1. Nem elegendő folyadékbevitel – Dehidratáció

Az elégtelen folyadékbevitel csökkenti a vérplazma mennyiségét, rontja az izmok oxigén- és tápanyagellátását, valamint megzavarhatja az elektrolit-egyensúlyt.

Hatások:

  • Sűrűbb vér → csökkent keringés → oxigénhiányos állapot lép fel az izmokban
  • Elektrolitvesztés → idegingerület-átvitel zavara → görcs

Megoldás: dietetikus/ sportdietetikus által összeállított testsúlyhoz és izzadási rátához igazított frissítési terv

  1. Vitaminhiányok – Különösen B1, B6, D és E vitamin
  • B1-vitamin (tiamin): szerepet játszik a glükóz-anyagcserében; hiánya izomfáradáshoz, görcshöz vezethet.
  • B6-vitamin: az idegrendszer működéséhez szükséges; hiányában fokozódhat az ideg-izom ingerlékenység.
  • D-vitamin: segíti a kalciumfelszívódást és izomfehérje-szintézist.
  • E-vitamin: antioxidáns hatású, véd az oxidatív stressz ellen, amely fizikai terhelés során fokozódik.

Hogyan tud segíteni a dietetikus a görcsök megelőzésében és megszüntetésében?

A dietetikus olyan egészségügyi szakember, aki a táplálkozástudomány, klinikai élettan és sportélettan alapján egyénre szabott étrendet és életmód-tanácsokat kínál. Ha gyakran tapasztalsz görcsölést edzés közben vagy után fordulj szakemberhez, hiszen ő segíteni fog a probléma megoldásában:

  • Felméri az egyén étrendi szokásokat, folyadékbevitelt, sporttevékenységét.
  • Kiszámolja az egyénnek optimális energia, valamint makro- és mikrotápanyag-szükségletet, mellyel megelőzhetőek a görcsök.
  • Hidratáció és elektrolitpótlás személyre szabottan (izzadási ráta, elektrolitvesztés stb.)
  • Segít felismerni a rejtett hiányállapotokat (pl. magnézium-, kálium-, kalciumhiány) amelyek akár a görcsöket is okozhatják.
  • Javaslatokat tesz étrend-kiegészítők alkalmazására, amennyiben indokolt.
  • Edukál az izzadás, dehidratáció, táplálkozás és a görcsök kialakulása közötti összefüggésekről.
  • Edzéshez/versenyhez igazított személyre szabott étrendet és frissítési tervet készít, amely hozzájárul a jobb teljesítmény eléréséhez és a görcsök csökkentéséhez.
  • Hosszú távon egy kiegyensúlyozott és változatos étrend követésére ösztönöz.

Összefoglalás

A sportolás közben fellépő izomgörcs egy soktényezős jelenség, amelyet a legújabb tudományos kutatások szerint elsősorban az ideg-izom közötti szabályozás zavara és az izomfáradás okoz. A megelőzéshez elengedhetetlen a tudatos edzéstervezés, a megfelelő bemelegítés, a kiegyensúlyozott táplálkozás, valamint az egyéni hajlamok figyelembevétele. Amennyiben a görcsök rendszeresen jelentkeznek, érdemes dietetikus szakember segítségét kérni, aki személyre szabott tanácsokkal támogatja a probléma megelőzését és enyhítését.

Források:

https://openurl.ebsco.com/EPDB%3Agcd%3A6%3A32468646/detailv2?sid=ebsco%3Aplink%3Ascholar&id=ebsco%3Agcd%3A105969114&crl=c&link_origin=scholar.google.com

https://bjsm.bmj.com/content/43/6/401?bjsm_2008_050401v1%3Bbjsm_2008_050401v1%3Bbjsm_2008_050401v1%3Bbjsm_2008_050401v1%3Bbjsm_2008_050401v1=

https://journals.lww.com/acsm-csmr/fulltext/2008/07001/Muscle_Cramps_during_Exercise_Is_It_Fatigue_or.9.a

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC6901412/

Tartalomhoz tartozó címkék: Hidratálás Regeneráció Sérülések

Keresés